Kérdezzen - Válaszolok 06-20-354 8963
Tartalomjegyzék:
I. Adásvételi szerződés, Foglaló
III. Földhivatali Ingatlan-nyilvántartási, adatszolgáltatási díjak
IV. Ingatlan értékesítés után fizetendő SzJA
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI Tv. ( továbbiakban: Inytv.) 32.§. (3) bek. szerint a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a hasznáIat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog( önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Tehát a hivatkozott jogszabályhely alapján az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést kötelező ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni.
Az adásvételi szerződés alanyai: egyrészről az eladó, másrészről a vevő. Az Inytv. rendelkezései szerint a szerződő felek alábbi adatait kötelező a szerződésben feltüntetni: születési év, személyi azonosító jel, a szerződő fél édesanyjának a neve, születési név, személyi igazolványszám. Az adásvételi szerződés mellékleteként kötelező benyújtani a földhivatalba a szerződő felek adószámát tartalmazó APEH-nyomtatványt.
Az Inytv. szerint a több lapból álló szerződés oldalain a szerződő felek és az ellenjegyző ügyvéd kézjegyét kell feltüntetni. A szerződés utolsó oldalát kell aláírni, a szerződést ellenjegyző ügyvéd itt helyezi el a szárazbélyegzőjét. Abban az esetben, ha az eladó helyett meghatalmazott jár el, akkor a meghatalamazott számára az adásvételi szerződésre irányadó alakiságoknak megfelelő meghatalmazást kell készíteni és azt ügyvéddel ellenjegyeztetni. A meghatalamzást csatolni kell az adásvételi szerződéshez.
Az adásvételi szerződésben az adásvétel tárgyát képező ingatlan alábbi adatait szükséges feltüntetni:
- Helyrajzi számot, a természetbeni fekvést, azt a körzeti földhivatalt, amelyik nyilvántartja a szerződés tárgyát képező ingatlant.
Az adásvételi szerződésben fel kell tüntetni, az ingatlan vételárát, a fizetés módját, a vételárrészletek átadásának időpontját.
Az adásvételi szerződéseknek két csoportja van.
1. Az első csoportba tartozó szerződéseknél a teljes vételárat az adásvételi szerződés aláírásának napján fizeti meg a vevő az eladó részére. Ebben az esetben magába a szerződésbe bele kell írni, hogy az eladó a szerződés alárásával beleegyezik abba, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön a szerződés tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapjára. Ez a tulajdonjog bejegyzési engedély. Ennél a szerződés csoportnál nem kötelező foglalót átadni, illetve a foglalót elkülöníteni a vételár többi részétől.
2. A második csoportba azok a szerződések tartoznak, amelyek esetében a vevő a szerződésben feltüntetett vételárat több részletben fizeti meg az eladó részére. Ebben az esetben a szerződés aláírásakor csak a teljes vételár mintegy 10%-át kitevő foglalót ad át a vevő az eladó részére.
A foglaló fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. Tv.(Ptk.) 243.§ (1) bek. szerint a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A 243.§. (2) bek szerint a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.
A Ptk. 244.§.-a szerint, ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
A Ptk. 245.§. (1) bek. szerint a teljesítés megiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A (2) bekezdés szerint a foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít, a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A (3) bek. szerint a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.
A fentieket összefoglalva: a foglaló beleszámít a vételárba, a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg minősíthető foglalónak, a szerződés meghíúsulásáért felelős szerződő fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszaadni.
A vételár részletekben történő kifizetésére általában akkor kerül sor, ha a vevő a vételár kifizetéséhez banki hitelt vesz fel. A bankok általában megkövetelik, hogy a hitelből finanszírozott vételárnak az eladó részére történő folyósítását megelőzően a vevő a szerződésben meghatározott önerőből fedezett vételárrészt kifizesse az eladó részére. A bankok többeletfeltételként azt is megkövetelhetik, hogy a hitelfolyósításának időpontjában a tulajdoni lapból egyértelműen derüljön az ki, hogy a vevő az ingatlan tulajdonosa. Ilyen esetben az eladó által kiadott tulajdonjog bejegyzési engedélyt vagy a szerződést ellenjegyző ügyvédnél letétben helyezik el, vagy a hitel folyósítását megelőzően a szerződés tárgyát képező ingatlant nyilvántartó körzeti földhivatalba nyújtják be a vevő tulajdonjogának bejegyzése végett. A vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmének a földhivatalba történt benyújtását követő 3 munkanapon belül utalja a bank az eladó részére a vételár utolsó részletét.
A vételár több részletben történő kifizetése esetén az adásvételi szerződésbe az alábbi- az 1997. évi CXLI Tv.(Inytv.)-ben előírt- többlet elemeket kell beleírni. A szerződő feleknek rögzíteniük kell a szerződésben azt az időpontot, amely időpontig az eladó kiadja a vevő számára a tulajdonjog bejegyzési engedélyt. A tulajdonjog bejegyzési engedély kiadásának időpontjának a szerződéskötés napjától számított 6 hónapon belül kell lennie. Továbbá a szerződésbe az Inytv. alapján kötelező beleírni az alábbi fordulatot:
"Az eladó a teljes vételár kifizetéséig a tulajdonjogát fenntartja. Az eladó nyilatkozik arról, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt a jelen szerződés aláírásától számított 6 hónapon belül megadja a vevő részére."
A fent körülírt szövegrészt tartalmazó adásvételi szerződést tulajdonjog bejegyzési kérelem mellékleteként kell az ingatlant nyilvántartó körzeti földhivatalba benyújtani. Ebben az esetben az ingatlan tulajdoni lapjára a 1. tulajdonjog bejegyzési kérelmet széljegyzi a földhivatal. Ennek az eljárásnak az a jelentősége, hogy egyrészt a vevő részére hitelt folyósító bank megköveteli, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapján széljegyen a "tulajdonjog bejegyzési kérelem" kifejezés szerepeljen.
Másrészt ez az eljárás a vevő számára többletvédelmet nyújt a 2. "tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése iránti kérelemmel "szemben, mert az előbbi esetben (vevő tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem esetén), a korábbi tulajdonos tartozása alapján keletkezett végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatal elutasítja. Tehát a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének bejegyzése esetén az eladó tulajdonát képező ingatlanra az adásvételi szerződés teljesítésének időszakában is lehet végrehajtási jogot bejegyzeni, amely végrehajtási jog a vevő tulajdonát képező ingatlant terheli.
A fentiekre tekintettel valamennyi, részletfizetéses adásvételi szerződés esetében, a vevő biztonsága miatt érdemes az első esetben leírt szerződéstípust alkalmazni.
Ha az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, legtöbbször a haszonélvező is szerződő fél, aki ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. A szerződés érvényes a haszonélvező hozzájárulása nélkül is, viszont holtig tartó haszonélvezet esetében élete végéig használhatja az ingatlant, lakhat abban. A haszonélvező haláláig, vagy a haszonélvezeti jogról történő lemondásáig az új vevő a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a haszonélvező e jogokkal nem él. A vételárat vagy annak utolsó részleteit csak a haszonélvező lemondó nyilatkozata után érdemes kifizetni.
-Csere
-Öröklés
- Ajándékozás
-II. Az illeték mértéke
Visszterhes vagyonátruházási illeték ingatlannál
1. Használt lakás vásárlás 4 MFt-ig 2%, e fölötti rész 4 %.
2. Teremgarázs, tároló vásárlási illetéke 10%
3. Új lakás illetéke 15 Mft-ig 0%, e fölött 4%
Illeték kedvezmény: 35 év alatti első lakáshoz jutás esetén 8Mft alatti ingatlannál az illeték 50%-a, de maximum 40.000,-Ft.
Örökösödési illeték
Lakás és vagyoni értékű jog
| Érték | I.csop. Gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, örökbefogadott gyermekek | II.csop. Testvér, házastárs | III. csop. Egyéb örökös |
| 18 MFt-ig | értékhatásnélkül illetékmentes | 6% | 8% |
| 18-35 MFt-ig | 8% | 12% | |
| 35 Ft fölött | 15% | 21% |
Ajándékozási Illeték
Lakás ajándékozás
| érték | I.csop. | II.csop. | III.csop. |
| 18 MFt-ig | 0% | 8% | 10% |
| 18-35 MFt-ig | 0% | 10% | 21% |
| 35 MFt fölött | 0% | 16% | 30% |
Nem lakás ajándékozási illetéke:
| érték | I.csop. | II.csop. | III.csop |
| 18 Mft-ig | 11% | 15% | 21% |
| 18-35 Mft-ig | 15% | 21% | 30% |
| 35 MFt fölött | 21% | 30% | 40% |
Takarékbetét illetékmentsen örökölhető, ajándékozható
| Földhivatali eljárás típusa | Az eljárás díja |
| Általános kérelem (I. fokú eljárás) | 6.600.-Ft/ingatlan |
| Jelzálog bejegyzés/módosítás | 12.000.-Ft/ingatlan |
| Épületfeltüntetés, épülettörlés | 6.600.-Ft/ingatlan |
| Társas-, szövetkezeti ház ingatlan-nyilvántartásba vétele, alapító okirat módosítása | 6.600.-Ft/különlap, max. 100.000.-Ft |
| Ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése | 6.600.-Ft/ingatlan |
| Bírósági végrehajtó által kezdeményezett végrehajtási jog bejegyzése/törlése, árverési jegyzőkönyvön alapuló tulajdonjog bejegyzés | 6.600.-Ft/ingatlan |
| Vagyoni értékű jog törlése (földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga, lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog és a vagyonkezelői jog) | 6.600.-Ft/ingatlan |
| Soron kívüli ügyintézés az ügyfél kérelmére | 10.000.-Ft/ingatlan |
| Ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló döntés (határozat, végzés) elleni fellebezés | 10.000.-Ft/ingatlan |
| Ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolat/kivonat | 100.-Ft/oldal |
Adatszolgáltatási díjak: érvényes 2010. 01. 01-től
| Hiteles tulajdoni lap másolat | 6.250.-Ft/ingatlan |
| Tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles-tulajdoni lap másolat | 3.600.-Ft/ingatlan |
| Tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolat | 1.000.-Ft/ingatlan |
| Térképmásolat | 3.000,-Ft/ingatlan |
| Földhasználati lap másolat | 800.-Ft/ lap |
IV. Ingatlan értékesítésből származó tiszta jövedelem:
Tiszta jövedelem kiszámítása:
Az értékesítés összegéből levonjuk a megszerzés és egyéb költségeket
Az adóalap a beszerzés és értékesítés között eltelt időtől függ és attól, hogy milyen ingatlantlanról van szó:
I. Lakás, lakóház értékesítése esetén
Az vásárlástól vagy örökléstől számított 5 év eltelte után nincs adófizetési kötelezettségünk, az értékesítésböl befolyt jövedelem után.
5 éven belül időarányosan nől az adóalap:
4 év 30%, 3 év 60%, 2 év 90 %, 1 évnél a tiszta jövedelem 100%-a az adóalap.
II. Egyéb ingatlan (telek, üdülő, ipari ingatlan)
15 év eltelte utáni értékesítésnek nincs Szja vonzata, korábbi értékesítés esetén van,
13 év után a jövedelem 10%-a az adó alap, majd évente nől 10 %-al, 5 -évnél 90%, 4 éven belül a jövedelem 100% a személyi jövedelemadó alapja.
-Közös tulajdon
-Előleg
-Foglaló
-Jelzálogjog
Jelzálogjog törlés szocpollal terhelt ingatlan eladásakor
-Tulajdonjog fenntartása
-Birtokbaadás
-Elidegenítési és terhelési tilalom
-Telki szolgalom
-Széljegy
-Ingatlan
-Ingó dolgok
-Hagyaték
-Vagyoni értékű jog
-Használat
-Kiszabás
-Haszonbérleti szerződés
Ingatlan ügyekkel kapcsolatban személyes jogi konzultációra
dr Mohos Gábor egyéni ügyvéd
1134 Budapest, Bulcsú u.19.6/10. kapu telefon 610c Lehelház
Tel./ Fax: 06-1-239 5434, 06-20-354 8963
E-mail: mohos.gabor@upcmail.hu

Ügyvédi Iroda
Kedves Látogató ide nyugodtan beléphet!
Lakáskorszerűsítés, lakástakarék
ComNetOrgDomain.Com támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban: